Na hát igen, múlt hét szombaton (szigorúan a régóta tervezett programjaink előtt) beköszöntött a randa mediterrán tél, és azóta is minden másnap visszatér. Már most látom, hogy nem fogjuk szeretni egymást, mert elég aljas egy dolog. Szerencsére nem tart sokáig, jövő hét elején már itt is hagy…

Hát igen, mint azt előre sejteni lehetett, a kezdeti posztcunami után belassulás következett, és nem csak a virtuális, de a valós életemben is. Az előző év ezerrel pörgése majd közepesfokú befordulása, illetve életunalmam (plusz munkahelyutálat) után most előbb a költözéssel járó előkészületek…

Sajnos az uj mentas linuxomon keptelen vagyok egyedul atallitani a nyelvet magyarra, pedig mar vagy ketszer 2 percet raszantam, ugyhogy most ekezet nelkul kell olvasnotok. Nos tovabb folytatodik a dekurvajolerzemmagam hangulat, kezdem aterezni, milyen az, amikor egy nyaralasban el az ember.…