Na tehát az első bekezdésben főleg a közelebbi barátokhoz szólnék röviden. ( A drámai történet kb 5 bekezdés múlve kezdődik, ha egyből oda akarsz görgetni.)

Először arról, hogy hogy lehet elérni minket: skypeon szinte mindig, mert ott mindig onlájnék vagyunk. Ezen túl engem el lehet érni messengeren, és a spanyol számommal viberen meg whatsupon, illetve nyilván azon fel is tudsz hívni. A magyar számom még megvan, de nem használom, tehát arra ne smsezzetek, a vibert se sűrűn olvasom (külön regisztráltam a magyar és a spanyol számomat), ne is hívjatok, de legfőképpen ne duzzogjatok, ha emiatt azon nem értek el, mert ez ugye tökgáz és ha emiatt duzzogsz, mi az istenért barátkozunk mi egyáltalán? :) Mikinek a magyar száma az már kuka, és mivel ő nem egy fb bajnok, őt messengeren se keressétek, már ha vmire urgent választ vártok. Őt mint mondtam skypeon és a spanyol számán lehet elérni viberen és whatsupon is. (vagy szóltok nekem és én szólok neki, hogy szociális idő van)

A másik ilyen téma a mivanveletek, mit csináltok kint és dolgoztok e valamit kérdéskör átbeszélése. Szóval tudom, hogy grafománnak tűnök a körmondatos, részletekbe jó mélyen belemenő blogom miatt, és ugye ezt főképp azért írom, hogy az otthon maradt érdeklődő kisbarátok képben legyenek, h mi itt a nagyhelyzet, szóval ja, itt mindent leírok, de…... Jó tudomtudomtudom, hogy nincs mindenkinek ideje ezt olvasgatni, én meg örüljek és kussoljak, hogy érdeklődtök, hogy mi van velem meg miért gibraltár, és én általában örülök is, és szívesen leírom ugyanazt 6szor, amit a blogon is, sőt péééldául Barbikámat minden héten felhívom és el is mesélem neki azt, amit leírtam, mert neki nincs ideje olvasgatni, nna ebből is láthatjátok, h én ennyire önzetlen vagyok blablabla. Na de na. Előfordul, hogy a hetedik ilyen kérdésre azt válaszolom, hogy amúgy leírtam és olvasd el, de nem azért mert bunkó vagyok, illetve csak kisrészben emiatt, a fő kifogás az úgyis az, hogy utálok a telefonon pötyögni, mert túl nagyok az ujjaim a billentyűzethet. Valószínűleg elefántujjaim vannak.

Na jó, akkor magyarázkodás off, sztorizgatás on.

Hát mivel kezdem a posztokat, nyilván egy részletekbe menő időjárásjelentéssel. Csak mert már megszoktuk, pedig most lesz egy-két valóban érdekes sztori azért ma. Legalábbis biztosan érdekesebb annál, mint hogy buzi-e a vodafone, meg mit főztem ma az édes répából.

Szóval itt már szerencsére két hete töretlenül tavasz van, vagyis 16-20 fok, szikrázó napsütés. Szóval azt hiszem, véget ért a 3 hétig tartó szeles, 14 fokos tél. Ez persze azt jelenti, hogy a legutóbbi hétvége volt zsinórban a 3. hétvégénk, amit itthon töltöttünk, ugyanis valamiért mindig péntek estére baszódik el az idő. Most pl már egész múlt héten egész jó idő volt, aztán péntek esétre beborult, lehűlt, és megjött az orkán erejű szél, és egészen pontosan hétfő reggelig maradt is velünk ez a kedves idő. Na de mindegy, fátylat rá, most már a befüggönyözött szobában ülök, és a tűző napsütést próbálom kivédeni, szóval felejtsük el a telet.

Na jöhet a sztori? Hát persze, hogy nem alakulnak úgy a dolgok, mint ahogy én az elterveztem, meg ahogy másokkal megbeszéltük. ( Nem, most nem a Vodafoneról beszélek, ők csak simán bekaphatják.)

Megmondom őszintén, eléggé nehezemre esik nem sztereotípiákkal jönni, hogy kerülj el minden magyart külföldön (legalábbis üzletileg), mert csak lehúznak és átvernek. Szóval nem írom ezt. Csak mert utálom az ilyen jellegű általánosításokat. Pedig most annyira ezt mondanám…

Szóval a munkám körül akadt némi bonyodalom. Kezdem előről a sztorit, hogy mindenkinek tiszta legyen. Még mielőtt kijöttünk, Kriszti beajánlott engem egy ismerősének (magyar faszi plusz litván nője), mert ők most nyitnak itt egy fitness termet (továbbiakban gym) és oda keresnek megbízható recepcióst és jógaoktatót. Mondjuk mondhatták volna az elején is egyből, hogy egy balekot, akit jól le lehet húzni. De ezt nem tették. Na szóval megjöttem, jajj de jó, örülnek nekem, fel is vagyok véve, akkor heti 40 óra recepciózás plusz pár jóga óra, a többit megbeszéljük, 3 hét múlva, március 1-én nyitunk, ja meg igen persze mi jófejek vagyunk (ez így), mert nem minimálbért adunk, ami 6,5 font, hanem 6,75 fontot. Én meg persze bólogattam, hisz egyrészről 2 napja voltam itt, másrészről meg most mit pattogjak, nekem ált. csak fb-on nagy a szám. Igazából konkrétumról nem volt szó ezen túl, már ami a jógát illeti, vagyis még 2 dolog volt: Megbeszéltük, hogy az első 1 hónapban akár többet is dolgozom, mint a heti 40 óra, mert ugye én ilyen jófej vagyok, illetve megkérdezték, hogy nem akarok -e egyéb tornaórás bohóckodást tartni, hogy hasizom meg fenék óra. Hát mondom, én jógaoktató vagyok, nem fitness instructor, szóval ezt így nem tudom hirtelenjében, bár lehet jaja hát talán akár (hibám 1: mi a faszért nem mondtam azt, h nem? Nem, mert nem értek hozzá, és nem mert egyáltalán nincs kedvem).

Jó. Eljöttem, közben a csajjal folytattam a mailezést, sőt, még Mikit is berángattam magammal kétszer, mert vmit bénáztak a beléptető rendszeres szoftverrel, és hát mivel annyit értenek az ilyen dolgokhoz, mint én az atomfizikához, kb azt se tudták mi van. Mikinek persze nem kellett túl sok időt belefeccölnie, kicsi google, és máris spórolt nekik 500 eurót, majd ezt szépen el is magyarázta nekik. ( hiba 2: most azonnal be kell fejezzük az indokolatlan jófejkedést. Ezután mindent, de mindent beárazok. )

Na, múlt héten szólnak, hogy hát baj van, a gépek nem érkeznek meg időben, csúszik a nyitás március végére ( ezen mondjuk annyira nem lepődtem meg, ebben majdnem teljesen biztos voltam)

Közben ugye olyan dolgok történtek, hogy elkezdtem itt emberekkel ismerkedni, és információt begyűjteni. Az első az az volt, hogy más helyeken az óraadó tanárok 25 fontot kapnak óránként. Itt meg úgy van, hogy aki recepciós ÉS óraadó, az mindenért a 6,75 fontos órabért kapja. Igen, így van, annyiért tartok jógaórát, mint amennyit az utcaseprők kapnak (elnézést az utcaseprőktől). Ha vki csak óraadó itt és nem recepciós, akkor 15 fontot kap egy óráért. Na, amikor ez világossá vált számomra, akkor bizony azért elkezdte baszni a csőrömet, hogy na ne már…. De úgy voltam vele, hogy nem pattogok, elkezdjük, megnézzük hogy megy, aztán majd 1-2 hónap után (mikor már látják, hogy mennyien imádják az óráimat) majd átbeszéljük, hogy hogyan tovább. Csakhogy közben a leány, akivel kapcsolatban voltam (tehát a magyar pasi bnője), elkezdte tervezni az órarendet, és kitalálta, hogy akkor nekem 10 !!!! órám lesz egy héten (hiba 3: miért nem tisztáztunk le minden ilyen fontos dolgot az első találkozáskor, miért hagytam rájuk??? ). Tehát ülök egész nap a recepcióban minimálbérért (ez ok, ezzel nincs baj, az a munka pont ennyit is ér), plusz megtartok heti 10 órát szintén minimálbérért (WTF???). Ráadásul ez az első körben úgy nézett ki, hogy lett volna egy rakás ilyen hasizom órám is, meg nyújtás. Megírtam neki,hosszas tépelődés után, hogy ne haragudjon, de ezt visszadobnám, maradjunk a jógánál meg max a nyújtásnál. Éreztem,h már ez se tetszett neki, de itt még nem szólt semmit, meg hát én sem akartam egyből odavágni, hogy mégis mi a faszt gondolsz, minimálbérért majd itt kiképzem magam tornatanárnak??

Szóval ok, akkor 10 óra, jóga meg vmennyi nyújtás. Itt már kicsit azért éreztem, hogy eléggé lehúzásszagú a dolog, szóval megírtam neki egy tök kedves levélben, hogy a most az elején ok, de később max 7 órát szeretnék, mert a 10 sok lesz. Erre már nem a csaj írt vissza, hanem a magyar pasi magyarul,h legyek kedves másnap bemenni a stúdióba, hogy egy második interjú !!! keretében megbeszéljük, hogy hogy fogunk tudni együttdolgozni. Na jó mondom ok, tisztázzuk le, nézzük meg, mi van emögött a karót nyelt hangvétel mögött, elgalább én is el tudom mondani, hogy mi a helyzet. Mert közben meg azért csak átszámoltam, hogy annyi pénzért adnám a drága jógás tudásomat, ami pontosan a fele vagy hamrada annak, amit otthon, tehát Magyarországon kaptam egy óráért. Szóval na ne már hát ez Gibraltár.

Bementem, iszonyat kedves volt mindenki, nyoma se volt a lenéző stílusnak. Itt mondjuk ki is derült egy félreértés, mert ők nem úgy gondolták, hogy 40 órát ülök a recin plusz 10 órát tartok, hanem h összesen mindennel együtt 40 óra. Ez így már egy fokkal jobban hangzott, viszont megemlítettem, hogy azért ez a minimálbérért jógaóratartás kicsit azért lehet, h kevés, a többi gym fizetéséhez, de még a hazai bérekhez képest is. Erre is egyből nagyon jól reagált a faszi, semmi tiltakozás vagy húzöngés, szóval hha a pénz kevés, akkor legyek én is óraadó, és akkor 15 fontot adnak egy órára, de akkor nem is lesz ennyi órám. ( Közben azért beleszólt a csaj, h nem minimálbért adnak a recepciós plusz oktatónak, hanem 6,75 fontot. Hát erre sajnos pofán kellett röhögnöm. Amúgy itt már telejsen egyértelmú volt, hogy ki itt a főnök, de mondjuk ez csak egy funfact.) Szóval abban maradtunk,h döntsem el, hogy akkor mi akarok lenni, recepció plusz jógaoktató heti max 40 órában minimálbérért, vagy csak óratartó, heti pár órával, 15 fontért, illetve ha az utóbbi, akkor tudjak meg mindent a vállalkozói igazolvány kiváltásának a feltételeiről. És hogy mindezt döntsem el másnap estig. Na mondom ez tök fasza, akkor megint csak én pörögtem túl a dolgot, és túl érzékenyen reagáltak a “ki akarnak velem baszni” radarjaim. Az meg se fordult a fejemben, hogy egyszerűen csak nem mertek facetoface konfrontálódni, és hogy a radarjaimmal nincs semmi gond.

Na, szépen megtudtam minden szükséges dolgot, osztottam szoroztam -volna. Csak mivel nem volt meg a legfontosabb infó, vagyis hogy ha nem vállalom a recepciózást, akkor pontosan hány órám lenne. Ezért írtam egy nagyon kedves üzenetet a csajnak, ami ez volt kb: Szia. Megszereztem minden szükséges információt a vállalkozóival kapcsolatban. Viszont ahhoz, hogy dönteni tudjak, lenne még 3 kérdésem: 1. (már nem emlékszem, vmi recepciózással kapcsolatos faszság). 2. ha nem vállalom a recit, hány órám lenne egy héten, mint óraadó. 3. van-e valaki, aki vállalná a recepció plusz óratartás dolgot, ha mégis a 2. verziót választom? Csak mert nem akarnálak cserben hagyni titeket, szóval ha nincs senki, akkor mindenképpen maradjon az első 1 hónapban az, amit eredetileg megbeszéltünk, mert nem akarom, hogy emiatt rosszul járjatok.

Visszaolvasva még büszke is voltam magamra, hogy mennyire empatikus, korrekt és diplomatikus voltam. Már csak a glória hiányzott a fejemről.

Erre jött egy három soros válasz: nem, itt mi segítettünk neked, mert te vagy az új itt, akinek nincs munkája. Viszont most már úgy látom, túl sok a komplikáció veled kapcsolatban, úgyhogy nem szeretnénk mégsem veled dolgozni. Sok sikert.

Nnna. Hát ennyi. Igazából több szót nem is érdemel a dolog. Miki jól kiőrjöngte magát, én meg kiszomorkodtam, hogy bakker már megint át akartak baszni, meg hogy akkor most jöhetnek az újabb tervek….

Amikből amúgy van rengeteg, mert hát emiatt egy percre sem érzem azt, hogy meg kéne hátrálnom. Hamarosan sok órám lesz, jó kis csapatom, és folytatom azt, amit otthon elkezdtem. Szóval már van B, C és D tervem is, már csak ki kell várnom, amíg a dolgok szépen elrendeződnek maguktól. Vagyis tőlem, mert ugye én mozgatom a szálakat, csak nem mindig történnek olyan gyorsan a dolgok, ahogy azt elképzeltem.

Ja és net MÉG MINDIG NINCS.